Vigyázz! Ez most az 5 legkárosabb koronavírusos csalás

A koronavírus-járvány terjedésével párhuzamosan megjelentek azok a rosszindulatú szereplők is a világon, akik pénzt, adatokat, jelszókat akarnak kicsikarni a vírus következményei miatt aggódó emberekből. Online és offline is egyre több kártékony ember próbálja előnyeire fordítani a pánikot, így nagyon óvatosan kell még akkor is eljárnunk, ha egy hivatalosnak tűnő levelet kapunk vagy ha egy statisztikákkal foglalkozó weboldalat látogatunk meg. Megnéztük az öt leggyakoribb átverést, amit olyan emberek hoztak létre, akik a koronavírussal kapcsolatos félelmeken akarnak nyerészkedni.
a) Kártékony e-mailek
Több nemzetközi szervezet nevében is elkezdtek e-mailben terjeszteni üzeneteket csalók, akik különféle kamuweboldalakra irányítják a gyanútlan áldozatokat és személyes adataik megadására kérik őket bizonyos információkért, például járványügyi helyzetjelentésekért cserébe.
Még februárban figyelmeztetett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete arra, hogy az is előfordulhat, hogy a csalók csatolmány formájában küldenek információs csomagnak álcázott malware-t, melyet megnyitva zsarolóvírusokat, kémprogramokat telepítünk a gépünkre.
Ha valamilyen egészségügyi szervezet nevében kapunk üzenetet, célszerű semmilyen linket, csatolmányt nem megnyitni, amíg meg nem győződünk arról, hogy valóban valamilyen hivatalos üzenetről van szó.
b) Vedd meg az új ellenszert / szupermaszkot / csodafertőtlenítőt

A koronavírus-pánikot kihasználva számos csaló kínál online és offline olyan termékeket, amelyek ajánlattételük szerint hatékonyak a koronavírus megelőzésében vagy gyógyításában, de valójában teljesen hatástalanok.

Magyarországon például egy autómosót büntettek meg a napokban több százezer forintra, amiért a koronavírus elleni fertőtlenítést kínáltak járművezetőknek, de többen árulnak teljesen hatástalan munkavédelmi porszűrő maszkokat és kamu gázálarcot is az interneten.
Ha ilyen eszközöket szeretnénk vásárolni, célszerű előtte legalább online utánanézni annak, hogy tényleg van-e bármilyen hatása a járvány elleni védekezésben.
c) Telefonos pénzgyűjtők
Amerikában egyre népszerűbb csalás, hogy a járványügyi hivatal, a CDC vagy a WHO nevében telefonálnak gyanútlan állampolgároknak mondván, hogy pénzre van szükségük a koronavírus elleni védekezéshez, legyenek szívesek adakozni. A jóindulatú állampolgárok ezután a megadott bankszámlaszámra elutalják a pénzt, de az csalók zsebében landol.
Nincs információnk arról, hogy itthon is terjedne ez a fajta csalás, de alapból érdemes óvatosnak lennünk, ha egy ismeretlen ember felhív telefonon és pénzt kér, jelentkezzen bármilyen szervezet vagy magánszemély nevében.
d) Álhírek
A legnagyobb eséllyel ezek közül a csalások közül az elsősorban közösségi médiában terjedő álhíroldalakkal találkozhatunk, melyek főleg abból élnek meg, hogy hazug szalagcímekkel, rengeteg reklámot tartalmazó oldalakra irányítják a gyanútlan felhasználókat. Sok oldal ráadásul valamilyen népszerű magyar híroldal, hírcsatorna url-jére vagy dizájnjára hajaz, ami még hitelesebbé teszi őket a gyanútlan olvasó számára.
Bár ezek az oldalak általában a hirdetésbevételekből és nem vírusok terjesztéséből élnek meg, nagy kárt tudnak okozni egy olyan cikkel, melyben leírják, hogy feltalálták a koronavírus ellenszerét vagy hogy éppen több ezren haltak meg Magyarországon, amikor éppenséggel egyik sem igaz. Célszerű odafigyelnünk arra, hogy honnan tájékozódunk, és milyen információkat terjesztünk, hiszen egy-egy álhír megosztásával mi is fokozhatjuk indokolatlanul a pánikot.
e) Kamu weboldalak
Bár a Google és már keresőmotorok igyekeznek irtani az ilyet, de a koronavírussal kapcsolatos hírek iránt érdeklődők számtalanszor belefuthatnak olyan weboldalakba, amelyek hivatalos szervezetek valamilyen információs oldalának adják ki magukat és adathalászként működnek vagy kártékony programokat terjesztenek. Több olyan weboldal is akad, amely hamis térképeket kínál, melyekre rákattintva vírusokat töltünk le a gépünkre.
Akár a többi esetben, itt is célszerű arra figyelni, hogy valóban annak a hatóságnak a hivatalos oldalára látogattunk el, melynek információból tájékozódni akarunk, a legtöbb csaló oldal elsőre kísértetiesen hasonlít az eredetire, de tele vannak nem működő linkekkel, illetve az url-jük szinte minden esetben elárulja őket.

Forrás: Porfolio.hu